Szerintem jogosan.
Képzeld el, hogy klasszikus zenei koncertre szeretnél menni. Természetesen a zene miatt érdekel a koncert. De miért nincs előre meghirdetve a program? Ez nevetséges, hiszen biztosan tudni szeretnéd, hogy melyik darabot fogják játszani, ki a zeneszerző, különben mi alapján döntöd el, hogy megvásárolod a jegyet, vagy sem? Senki nem megy a moziba úgy, hogy nem tudja előre, mit fognak vetíteni. Mindenki azt szeretné megnézni, amit kiválasztott. Nyilvánvaló, hogy az emberek nem a zene miatt mennek a koncertre.
"Az emberek azért jönnek a koncertre, mert imádják a légkört!"
Milyen légkört?
Szóval nem a zene, hanem valami más dolog készteti őket, hogy megvásárolják a jegyet és elmenjenek a koncertre.
Megérkezel, leülsz, hatalmas a tömeg - több mint amit valaha is láthattál egy klasszikus zenei koncerten. Akkor biztos jónak kell lennie.
Megkezdődik a koncert, színpadra lépnek a nevetséges ruhákba öltözött zenészek és integetnek a vadul éljenző közönségnek. "Szeretünk, Andre! Imádunk , Andre!" Kicsit hivalkodó bemutatkozás, nem?
Aztán hátradőlsz és várod, hogy végre megszólaljon a zene. Ehelyett egy érzéki beszéd fog következni, ami arról szól, hogy a zene egyesíti az embereket és a hegedű hangja a megoldás a békére és a világkonfliktusokra.
Végül megszólal a zene: Somewhere Over the Rainbow? Can’t Help Falling in Love? Amazing Grace? Persze, nem azt akarom mondani, hogy ezek nem szép dalok, nem népszerű dallamok, de hol van itt a klasszikus zene?
Felmerül a kérdés: miért írták a reklámplakátra, hogy klasszikus zenei koncert, amikor csak ilyen "szívmelengető" dalokat játszanak?
Ah - végre elérünk a végéhez, a fináléhoz.
Jönnek a vendégszereplők, köszönetet mondanak egymásnak, hajlongnak, virágokat dobálnak. Mi történik itt? Aztán megdöbbentő és váratlan fordulat következik: megszólal a Kék Duna keringő, melyen mindenkit arra kérnek, hogy álljon fel és táncoljon. Aztán a zene is eldurvul és megint felteszed a kérdést, hol van itt a klasszikus zene?
Megértem azt az érvet, miszerint ezeknek a koncerteknek az egyik célja, hogy egy új közönséggel megkedveltessék a klasszikus zenét, de ez valóban így van? Az elején alig van klasszikus zene, és nagyon kevés az a darab, ami igazán híres zeneszerzőtől származnak. A komolyzene szakértői Straussot nem is sorolják a klasszikus zene közé. Ha igazán meg szeretnék kedveltetni az emberekkel a klasszikus zenét, akkor nem félnének előadni néhány valóban értékes művet. A nagy tömeg elmegy a koncertre és azzal a tudattal tér haza, hogy kulturálódott, pedig valószínű soha nem fognak meghallgatni egy igazán értékes zeneművet.