Kórházban vagy otthon meghalni?

A hideg, kórházi környezet egészségesen is riasztó! Ki akarna onnan távozni az utolsó nagy utazására, hiszen - normális esetben - így is rettegünk az ismeretlentől.

Teljesen mindegy, csak gyorsan és szenvedés nélkül történjen, az egyik barátom és gimnáziumi osztálytársam most hallt meg párnapja, este lefeküdt és reggel már halott volt, észre sem vette szerintem az egészet. Egy másik barátomnak pankreász rákot diagnosztizáltak, ami közismerten nagy szenvedéssel járó betegség, de Isten kegyelméből nem érte meg a szenvedést, hanem azt megelőzően szívinfarktusban szenvedés nélkül meghalt...

Ha mát menthetetlen, akkor otthon, szerettei között, de ha a legkisebb esély is van, hogy életben marad, kórházban.

Én kisgyermekkoromat falun töltöttem. Halál és virrasztás, a koporsóban a halott (néha 2-3 napig), ezekre minden falusinak illett elmenni. Iszonyodtam az egésztől. Amelyik háznál voltam ilyenen, oda soha többé nem léptem be. Ezt a viszolygást a mai napig nem tudom leküzdeni. .....A kórházra szavazok.

Igen, értem - a haldokló feleljen csak meg a társadalmi elvárásnak, nehogy már zavaron bárkit is :(

Berek Illa - nem otthon. Nehezen lépek be a barátnőm ( nem "olyan") lakásába, miután a férjét láttam ott...

Otthon.