Egy éve már, hogy nem tudja eldönteni magában a barátom, hogy szerelmes-e belém igazán vagy csak nagyon szeret. Szakítani nem akar, nekem pedig abba belehalna a lelkem, annyira szeretem, és nem tudom elengedni. Inkább belemegyek ebbe a húzd meg-ereszd meg játékba, és hagyok neki időt kitalálni, merre tovább, mint hogy elüldözzem a türelmetlenségemmel. Félek, hogy elvesztem. Nem akarok nélküle élni, pedig van problémánk bőven, ezen kívül is. Valami mégis mellette tart. Az a baj, hogy józanon távolságtartó, de hétvégén a bulikban átváltozik kedvessé, szenvedélyessé és célozgat, hogy szeret és milyen jó partnerek vagyunk vagy lehetnénk. Minek kellene hinni? Igaz, hogy a részeg ember igazat beszél? Valahol a kettő között vannak a valódi érzelmei? Honnan tudom, hogy szerelmes-e belém valóban vagy csak kihasznál?