Melyek a világörökség részei magyarországon?

Magyarország nyolc olyan természeti és kulturális örökséggel büszkélkedhet, amelyek az UNESCO Világörökség nyilvántartási listájára kerültek.

Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Magyarországon elsőként a fővárosban található Budai Várnegyed és a Duna-parti látképekhez tartozó területek váltak az UNESCO világörökség részévé. 

Hollókő – a hagyományőrző palóc falu

Budapest mellett a Hollókő, a 17-18. században kialakított tradicionális építészeti stílusával és hagyományőrző falusi élet eredeti állapotának megörzésével szintén elsőként került fel a Világörökség Listára 1987-ben. 

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki és a Szlovák-karszt barlangredszere 1995-ben lett az UNESCO Világörökség része. 

Pannonhalmi Bencés Főapátság

A Pannonhalmi Bencés Főapátság, mely egyidős a magyar államisággal, 1996-ban vált a Világörökség részévé. 

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1999 november 30-án vették fel az UNESCO Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. 

Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécs belvárosának északnyugati részén található a 4-ik századból fennmaradt sírkamrák, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek. Az UNESCO 2000 november 30-án nyilvánította a világörökség részéve.

Fertő kultúrtáj

A Fertő-tó Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében és Ausztria területén található, mely 2001-ben vált a Világörökség részéve. A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvízi területe és a kontinens legnagyobb sósvizű tava is egyben.

A tokaji borvidék

A tokaji borvidék 132 négyzetméternyi szőlőtermelő vídéknek az elmúlt ezer év alatt sikerült megőriznie a szőlőművelési hagyományokat és ezzel 2002-ben kiérdemelte a Világörökségi rangot.