Névtelen
Melyek a trianoni béke következményei?
Avillámháborúnak induló első világháború állóháborúhoz vezetett, és ez a háború elhúzódásához vezetett. 1915-től kezdődően több kísérlet történt az elhúzódó háború lezárására, de a felek nem voltak hajlandók engedményekre.
1919. január 18-án végül sor került a békekonferenciára. A nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy a vesztes országokat nem hívják meg, csak a békeszerződés aláírására, ezért a békeszerződés inkább békediktátumnak nevezhető. Melyek voltak a legjelentősebb trianoni békepróbálkozások, és Magyarországra nézve melyek a trianoni békeszerződés következményei?
2 válasz
A legjelentősebb békepróbálkozás az 1916-ban Ferenc József halála után trónra lépő IV. Károly nevéhez fűződik, aki 1917-ben javaslatott tett az Antantnak, hogy a Monarchia megtarthassa területeit. Az antant hatalmak elutasították, így ez a kísérlet kudarccal végződött.
A trianoni békeszerződés következményei:
A békeszerződést a magyar kormány nevében Simonyi-Semadam Sándor írta alá 1920. június4-én Trianonban. A békeszerződés értelmében Magyarország területének 2/3-át veszítette el (282000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent az ország területe).
Magyarország területéből az alábbi területeket csatolták el:
- Felvidéket és Kárpátalját, amit Csehszlovákia kapott meg;
- Partiumot, Erdélyt, Bánát keleti részét, Tiszántúlt, amit Románia kapott meg;
- Bánát nyugati részét, Dalmáciát, Horvátországot, Bácskát, D-Baranyát, Muraközt, amit aSzerb-Horvát-Szlovén Királyság kapott meg;
- Burgenland (Őrvidék), ezt Ausztria kapta meg.
A trianoni békeszerződés etnikai hatásai:
A békekötés révén a zömében nemzetiségek lakta területek az utódállamokhoz kerültek. Azakkor kb. 10 millió főt számláló magyarság harmada (3,33 millió fő) is idegen fennhatóságalá kényszerült. Mindez azt jelentette, hogy a konferencián nem vették figyelembe az etnikaihatárt.
A trianoni béke természet- és településföldrajzi hatásai
Békeszerződés természet- és településföldrajzi hatásaiA békeszerződés természetföldrajzi és településföldrajzi változásokkal is járt. A természetföldrajzi változás: Magyarország medenceállamból medencefenéki állam lett, s így vízgazdálkodásban és árvízvédelemben kiszolgáltatottá vált.
Gazdasági következmények:
- Mezőgazdaség: a terület és a lakosság kétharmados vesztesége következtében a szölőültetvények 62 százaléka, az erdőknek viszont csak 11 százaléka maradt az új határon belül.
- A béke évszázados gazdasági kapcsolatokat szakított szét. Magyarország nyersanyagforrásokat (fa, szén, vas stb.), veszített el, ugyanakkor egyes ágazatokban a korábbi országterületreméretezett ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul.
- A magyar vasúthálózat jelentős része az utódállamokhoz került.
- Nagyvárosok vesztették el vonzáskörzetüket, váltakhatár menti, fejlődésképtelen településekké.
- A legnagyobb csapást az egységes birodalmi piac szétesésejelentette, ami nemcsak hazánkat, de az új államokat is kedvezőtlenül érintette.
- Átrendeződött a külkereskedelem: 1920 előtt Magyarország faexportőr volt, Trianon utánfaimportra szorult.
Románia jól járt: a háborút követően Románia területe megduplázódott, mivel győztes államként került ki a világháborúból. A békeszerződések révén megszerezte Erdélyt, Partium területét, a Tiszántúlt, és a Bánát keleti részét.
Az első tökéletesen leírta. Hazánk elveszítette területeinek nagyját, gazdaságilag teljesen összeomlott, a magyarság túlynomó többsége pedig idegen kéz alá került.
