Igaz-e az a bölcsesség, hogy minden csak rajtunk múlik (karrierben, magánéletben stb.)?

Ez egy roppant összetett és sokoldalú kérdés. Véleményem szerint ha nem is minden, de a legnagyobb rész az igenis rajtunk múlik. Persze, nem mindegy ha valaki Észak-Koréában születik, vagy valamely fejlett, civilizált országban. Az is sokat számit, hogy mit hozunk magunkal otthonról: genetika, jó vagy rossz szokások, viselkedésminták, stb. Mindezek mellett viszont hiszek abban, hogy az ember a saját sorsának a kovácsa, hisz számos olyan ember van és volt, aki hátrányos helyzetből indulva sikeres lett és nagy dolgokat tett az emberiségért. Ugyanakkor olyan is van bőven, akinek látszolak már születéskor minden esélye megvolt, hogy sokra vigye, de aztán valahogy még sem jött össze neki. Azt hiszem lényegesen fontos, hogy ne másokat hibáztassunk a kudarcaink miatt, hanem probáljunk mindig mindenből tanulni valamit és ami még ennél is fontosabb, hogy megtaláljuk azt a helyet, küldetést vagy feladatot amit a Mindenható, az Univerzum, a sors vagy az élet (ki miben hisz), az ő végtelen bölcsességében nekünk szánt.

Köszönöm nagyon a választ, a részletes kifejtést! Ugyanakkor átgondolások és további tapasztalataim után most itt furcsán én is megválaszolnám magamnak: Nem, nem igaz, általában nem csak rajtunk múlnak a dolgok. Egy darabig az is igaz, hogy a hibákból lehet tanulni - valamit. De egy ponton túl már inkább hátrány a többszörös kudarc. Főleg, ha az egyén nem tudja megoldani a gondját, ill. magára marad a terhével. A felelősség és a problémamegoldás feladata persze így továbbra is (általában, gyakran) egyedül a miénk - nálunk marad a labda!