Aki elvált gyerekes pasival jött össze, szoktatok kettesben is programokat is csinálni?

Elvált pasi vagyok, a fiam 1 hetet velem, 1 hetet az édesanyjával van, és jól működik a dolog, mielőtt ez lenne a téma........ tehát egy esetleges társ nem csak közös programokhoz kellene. Sőt, elsődlegesen kifejezetten kettesben lennénk, és ha működik a kapcsolat akkor lehet továbblépni....

Az én kapcsolatom pár hónap után nemrég ért véget, mert az apukával csak úgy tudtam csak találkozni, hogy a gyerekek szinte minden egyes találkozónkkor vele voltak és én egy idő után ebbe belefáradtam. Így ideje sem volt elmélyülnie a kapcsolatunknak. Mindig oszlott a figyelem. Én meg a kapcsolatunk elején legalábbis, míg egy szorosabb kapcsolat ki nem alakul köztünk legalább, igényeltem volna a kicsit több csak közös, kettesben töltött időt. De az apuka , ha épp a velem töltött ideje alatt akarta az exe épp odaadni neki a gyerekeket, soha nem mondott nemet a gyermekfelügyeletre, az épp újonnan adódó gyermekekkel való együttlétre mindig örömmel mondott igent, mert imádta a gyermekeit, és ez fordítva is igaz volt. Viszont így meg én éreztem végig, a vele töltött fél év alatt sokadik rangú embernek magam. Mert ezek szerint a gyermekek az elsők mindig, mindenek felett, a velem közösen eltöltött idő másodlagos, hogy az is, hogy az milyen mennyiségű és minőségű. Az exe a páromnak is ezek szerint szabadon rendelkezhet a párom idejével, ő nem mond sohasem nemet, mert a gyermekei érdekeit nézi, hogy ismét együtt legyenek, így a gyermekei mellett az exe is fontosabbnak tűnik, mint én, ha az idővel rendelkezni kell. Én ezek szerint nem mondhatom azt, hogy most én is igényelnék egy kis veled eltöltött időt, mert a gyerekek mindig az elsők. És harmadsorban amiatt sem mondott nemet minden egyes adódó alkalomra, amit a gyerekekkel tölthet, hogy a nagyszülők se mondhassák azt , ha miattam olykor a szabad hétvégéire nemet mond a gyermekfelügyeletre, hogy akkor a fiuk nem szereti a gyermekeit, azaz az unokákat. Én ennyi ember mellett viszont mindig alárendeltnek éreztem magam, ennyi ember elsődlegesen figyelembe vettsége miatt, kevésnek tartottam a rám fordított időt és figyelmet, de mikor hangot adtam ennek, még én voltam a hibás,mert egy embernek a gyermekei az elsők, s az új partner nem érti ezt miért nem tolerálja, miért nem fogadja el. És ez nem több év után lett volna, mikor már azért összekovácsolódhattunk volna egy családdá, hanem az első fél évben már ez volt tőlem elvárva. Így összehangolódni sem volt időnk sohasem. Feladtuk inkább és vége lett. Nem tudom az apuka így mikor fog tartós partnert találni magának,egy olyan partnert, aki ezt tolerálja tartósan, főleg az első, összehangolódásra szánt időben, hogy a gyerekek vannak ennyire előtérben mindig, s ő partnerként találkák terén mindig az alárendelt, mert mindig a gyerekek az elsők,és az ex mindig úgy passzolja a gyerekeket, mikor akarja, mert úgyis igent mond az apuka, még ha már meg is van beszélve egy közös hétvége az új partnerrel.

A gyerekek az elsők, a másodikok...... És minden más, csak utánna következik. Aki ilyen órát választ, ezzel számolnia kell. Ahogy egy családi programot is felülír, ha vlmi miatt a gyerekkel kell lenni. Ők a legfontosabbak és örülni kell, ha az elvált szülő normális kapcsolatos tudnánk egymással alakítani, a gyerekek miatt. A gyerek egy életem adódó napos és kötelesség és ők a legnagyobb ajándékom az életében.

A gyerekek az elsők, a másodikok...... És minden más, csak utánna következik. Aki ilyen párt választ, ezzel számolnia kell. Ahogy egy családi programot is felülír, ha vlmi miatt a gyerekkel kell lenni. Ők a legfontosabbak és örülni kell, ha az elvált szülők normális kapcsolat tudnak egymással kialakítani, a gyerekek miatt. A gyerekek egy életen át tartó és "kötelességek" és ők a legnagyobb ajándékok az életben. Katalin Nemes